A Portiuncula

Kétségtelenül az Angyalos Boldogasszony templomának központi látványossága a Portiuncula, ez a Szűzanyának szentelt templomocska. A hagyomány szerint a Szentföldről hozott kis földre épült, ezért Részecske, Porciunkula. A bencés szerzetesek a földjeikre kis kápolnákat építettek, hogy munka közben legyen ahová zsolozsmára összegyűlni. A Porciunkula is ilyen kis templomocska volt Assisi közelében, amelyet szent Ferenc különösképpen is megkedvelt. Szívesen tartózkodott, és imádkozott itt.  A bencésektől kapta ajándékba ezt a kápolnát, amely számára élete végéig a legkedvesebb hely maradt. Ezzel kapcsolatban ezt olvassuk az életrajzában: „Ezen a helyen egy kicsiny temploma állott a Boldogságos Szűznek, aki alázatosságával kiérdemelte, hogy szent Fia után feje legyen az összes szenteknek. Itt vette kezdetét a Kisebb Testvérek Rendje és nemes alkotmánya, mint egy szilárd alapra épített ház, itt nőtt naggyá és terebélyesedett ki. A szent minden másnál jobban szerette ezt a helyet, és a testvéreknek is megparancsolta, hogy különleges szeretettel ragaszkodjanak hozzá; azt akarta, hogy mindig úgy tekintsenek rá, mint alázatosság és fölséges szegénység dolgában a Rend tükrére. Ugyanezért tulajdonjogát másoknak engedte át, s magának és övéinek egyedül a használati jogot tartotta meg.“ 2 Cel 12. fejezet. Az volt a vágya, hogy pápa különleges kegyelmekkel lássa el ezt a templomot. Engedélyt kapott, hogy aug.2-án teljes búcsú nyerhető itt. Ez nagy kiváltságnak számított abban a korban, mert abban az időben csak az nyerhetett búcsút, aki a Szentföldre ment.  A kis

templom bejárata feletti íráson ez áll: „Ez az örök élet kapuja, bejárata”, a búcsúnyerési lehetőség miatt. Az örök élet bejárata nem más, mint Isten irgalmas bocsánata. A homlokzaton látható festmény 1829-ben készült. Ahogy belépünk a kis templomocskába a látogatók sokasága ellenére, misztikus hangulat fogad, amely imádságra hangol. Itt jártamkor gyakran elüldögéltem a félhomályban. Az oltárképet Vitterbói Hilár festette 1393-ban és az angyali üdvözletet ábrázolja. A látogatók sokasága miatt a XIV. században jobbra a falon ajtót vágtak, így egyszerűbb a közlekedés, vagy ünnepek alkalmával a körmenet.