2011. július 29., péntek

Szent Ferenc és a Regula


A Perugiai Legendából:
"A ministerek szembeszállnak Szent Ferenccel, amikor az új regulát írja
Míg Szent Ferenc Assisi Leo és Bolognai Bonizo testvérrel egy hegyen tartózkodott, hogy megírja a Regulát - mert az első, amit Krisztus útmutatása szerint íratott, elveszett -, jó néhány miniszter összegyűlt Illés testvérnél, aki Szent Ferenc helyettese volt, és ezt mondták neki: "Hallottuk, hogy ez a Ferenc testvér egy új regulát ír. Attól félünk, olyan kemény lesz, hogy nem tudjuk megtartani. Ezért azt akarjuk, hogy menj el hozzá, és mondd meg neki: nem akarjuk, hogy kötelező legyen ránk ez a regula; írja, de csak magának és ne nekünk." Illés testvér azt válaszolta, hogy neki nincs kedve menni, mert fél Szent Ferenc rosszallásától. Azoknak pedig, akik ragaszkodtak hozzá, hogy menjen, azt mondta, hogy nélkülük nem hajlandó elindulni. Erre mindnyájan elmentek.
Amikor Illés testvér a mondott miniszterekkel annak a helynek közelébe ért, ahol Szent Ferenc tartózkodott, bekiáltott neki és kihívta. Szent Ferenc válaszolt, de az említett miniszterek láttán megkérdezte: "Mit akarnak ezek a testvérek?" Illés testvér ezt felelte: "Ezek miniszterek, akik hallották, hogy új regulát készítesz, és attól félnek, hogy túl szigorú lesz. Ezért kijelentik, hogy nem akarják, hogy ez kötelező legyen rájuk: magadnak írhatod, de nekik nem." Ekkor Szent Ferenc arcát az ég felé fordította, és így szólt Krisztushoz: "Uram, hát nem jól mondtam, hogy nem hisznek neked?" Erre Krisztus válaszának hangja hallatszott a levegőben: "Ferenc! Semmi sincs a regulában, ami a tiéd, hanem mindaz, ami benne van, teljes egészében az enyém; és én azt akarom, hogy a regulát így tartsák meg szó szerint, szó szerint, szó szerint, magyarázat nélkül, magyarázat nélkül, magyarázat nélkül." Majd folytatta: "Tudom én azt, hogy mennyit bír el az emberi gyöngeség, és azt is, hogy mennyit akarok segíteni nekik. Akik nem akarják megtartani, távozzanak a rendből." Ekkor Szent Ferenc a testvérekhez fordult, és így szólt hozzájuk: "Hallottátok? Hallottátok? Kívánjátok, hogy újból elmondassam nektek?" Erre a miniszterek megdöbbenve és magukat vádolva eltávoztak."  CXIII. fejezet

2011. július 28., csütörtök

Fonte Colombo - Kongresszus

Íme egy másik bejegyzés Fonte Colomboról, amikor a folyamatos képzés titkáraink a konferenciáján vettem részt.
Fonte Colomboban, ahol szent Ferenc a regulát írta közös imádságos programunk volt. A rend vicariusa Francesco Bravi vezette a liturgiát. Szentírási részeket olvastunk, majd mindenki kapott egy példányt a regulából. Ezután személyes ima, a szentély végig zarándoklása következett. Fél óra múlva közösen folytattuk. Spontán imák voltak, amelyben ki-ki hálát adhatott az ajándékba kapott életformánkért, és bocsánatot kérhettünk a regula ellen elkövetett hűtlenségekért. Bensőséges és megható pillanatok voltak. Ezután, mintegy egymás bátorítására békecsókot váltottunk és hátba veregettük egymást. Egy néger testvér is volt mellettem - érdekes volt vele paxolni. Otthon is szervezhetnénk alkalom adtán hasonló ünnepet, persze nélkülöznünk kell a sötét bőrű testvért.:-), de hát nekünk is meg vannak a magunk valóságai. Estére biza jó fáradtan értünk haza. Másnap reggel neki lendültünk egy újabb hétnek. Hát így telik erre fele.

2011. július 27., szerda

Fonte Colombo

" A Szentlélek, aki szent Ferencet felvezette erre a helyre, vezessen téged is a ferences Sinai látogatásán"
Szép festői tájon, szív dobogva kanyarogtunk, folytonosan emelkedve Fonte Colomboba. A templom elé érkeztünk, majd elindultunk körüljárni a helyet, beszívni a levegőjét. A templom melletti ösvényen lefele gyalogolva be akartunk nézni abba a helyiségbe, ahol szent Ferencet a szemorvosa gyógyítás címén megkínozta, de most zárva volt. Más alkalommal sikerült bejutni.

Még jó, hogy a szent Magdolna kápolnába sikerült bejutni. Egyik falon vörösre festett Tau látható. Üveglappal védik, mert szent Ferenc rajzolta.
Arrább, képpel jelölték meg a helyet, ahol szent Ferenc a regulát írta és egy fán megjelent neki Krisztus. Szent Ferenc barlangját is meglátogattuk. Elámultunk, hogy mennyire szűk hely. Majd egy kis hangulatos kápolnácska következett. Egy benső "feszítő erő" nyomott le a földre, hogy imádkozzam.
A kolostor templom mély értelmű felirata: "Si cor non orat, si vanum linguam laborant." Hogyha a szív nem imádkozik a nyelv hiába dolgozik.
A falon a regula kitett másolata látható. Fából készült domborművön faragták ki a jelenetet, hogy Krisztus megjelent Ferencnek a fán. 1645-ben készült alkotás. A színes ablakon a jelenet, amikor szent Ferenc prédikált a madaraknak. A másikon szent Ferenc megáldja a tűzet.
A kolostor négyszögletű épület. Középen ott található az elmaradhatatlan kút. Épp ifjúsági lelkigyakorlat van. Mindenfele nagyon sok, vidám fiatalt látunk. Az emeletet lelkigyakorlatoknak rendezték be. Nagyon praktikus. Belopózva mindent igyekeztünk mindent szemügyre venni. Ám hiába volt az óvatosság, mégis felfedeztek. Újra megtapasztaltuk a ferences vendégszeretetet. Teljesen idegenül úgy fogadtak , mintha a saját kolostorunkba érkeztünk volna meg. Meghívtak vacsorázni és szállást is adtak volna. Nagyon jól esett a gesztus, de korlátozott volt az időnk. Viszont arra még szakítottunk időt, hogy emlékképeket vásároljunk. Miután egy egész gyűjteményre való képet szedtünk össze elbúcsúztunk és Grecció felé indultunk. A táj kitartóan szép, kellemesen ölel át és gyönyörködtet.

2011. július 26., kedd

Rieti városa

Szent Ferenc tiszteletére épült templom
 Rieti városa a Monte Terminillo lábánál fekszik, egy termékeny síkságon, Rómától mintegy 80 km-re. Itt található Olaszország földrajzi közepe. Rietit minden oldalról hegyek veszik körül. A hegyek lábánál található a Rieti alföld, amely 405 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, mintegy 90 km²-en. Régen ezen a területen egy hatalmas tó volt, amit később lecsapoltak. Innen a háló a címerében. Szent Ferenc korában többször is menedéket nyújtott a pápai udvarnak. Itt jövendölte meg Hugolino bíborosnak, hogy pápa lesz, ami be is teljesedett (IX. Gergely)
1 Cel, 99: Szent Ferencet rávették, hogy a pápa orvosával gyógyítassa a szemét, ami inkább rontott az egészségén, mintsem használt volna.
"Miután többen próbáltak orvosságukkal segíteni rajta, de eredménytelenül, mert a baj ellenszerét egyikük sem találta meg, szentünk Rieti városába ment, ahol akkoriban egy igen híres szemorvos tartózkodott. Mikor odaérkezett, az egész pápai udvar, mely abban az időben Rietiben székelt, nagy tisztességgel és kitüntetéssel fogadta őt. Különösen Hugó, ostiai püspök úr, aki erkölcseinek érintetlenségével és életének szentségével messze kortársai fölé emelkedett, mutatott iránta nagy szeretetet."
Itt ajándékozta el a köntösét, azon a címen, hogy a koldust magánál szegényebbnek találta. 2 Cel. 92
"Abban az időben, mikor Szent Ferenc beteg szemeinek kezeltetése céljából a rieti püspök palotájában tartózkodott, egy machilonei szegény asszonyka, aki ugyanabban a betegségben szenvedett, mint ő, kereste fel orvosát. A szent erre a hírre bizalmas beszélgetésük során többek közt ezt mondta kísérőjének: "Gvárdián testvér, a kölcsönt kötelesek vagyunk megtéríteni."
Mire az így válaszolt: "Hát térítsük meg, atyám, ha nálunk van." ?" Ezt a köpenyt – mondta ő – kölcsönbe kaptuk ettől a szegény asszonytól; adjuk tehát vissza neki, mert nincsen pénze a kezeltetés költségeinek fedezésére."
A gvárdián azonban így felelt: "Testvér, ez a köpeny az enyém; én azt senkitől nem kölcsönöztem. Amíg neked jól esik, ám használd; de ha nem akarod tovább igénybe venni, nekem kell visszaadnod." Tudniillik a gvárdián csak kevéssel előbb egyenesen Szent Ferenc használatára vásárolta a köpenyt.
A szent azonban nem hagyta annyiban a dolgot. "Gvárdián testvér – mondta –, te eddig mindig udvarias voltál hozzám; kérlek tehát, mutass továbbra is udvariasságot irántam!"
Erre a gvárdián azt mondta: "Atyám, tégy úgy, ahogyan a Lélek sugallja."      
Ennek hallatára Ferenc azonnal magához szólított egy világi embert, aki nagy tisztelője volt neki, és így szólt hozzá: "Fogd ezt a köpenyt és melléje tizenkét kenyeret, és mondd meg annak a szegény asszonynak: ŘAz a szegény ember, akinek odakölcsönözted köpenyedet, hálásan köszöni a kölcsönt, de most már vedd vissza, ami a tied.?"
Az ember azonnal elsietett, és szóról szóra elmondott mindent. De az asszony azt hitte, hogy gúnyt űznek belőle, és egészen kipirulva kiáltotta: "Hagyj engem békén a te köpenyeddel; nem értem, mit beszélsz!"
Az ember azonban váltig erősködött, és az egész szállítmányt kezébe adta. Erre már az asszony is gondolkodóba esett. Belátta, hogy nem lehet csalárdság a dologban. Másrészt meg attól félt, hogy esetleg nem lesz semmi a könnyű üzletből, ezért még azon éjszaka felkerekedett, és mit sem gondolva szemei kezeltetésével, a köpennyel visszatért otthonába."

2011. július 25., hétfő

Rietti völgye

A Rietti völgyét a szent jelzővel is illetik, mert Assisi és környéke után, ehhez a csodálatos völgyhöz nagyon sok szent Ferenccel kapcsolatos emlék fűződik. Maga a város (Rietti) is rejteget emlékeket. Ezen kívül négy szentélyt látogathatunk meg a környéken, amelyek a ferences lelkiség rendkívül gazdag örökségével büszkélkedhetnek.
1208-ban szent Ferenc ezt a völgyet választotta ki lelkes igehirdetése helyszínéül. Poggio Bustone volt az a település, ahol így köszöntötte az embereket: "adjon Isten jó napot, jó emberek."  Fonte Colombo a ferences Sinai hegy, mert szent Ferenc itt írta meg a szabályzatot, a Regulát. La Forresta-ban fejezte be a Naphimnuszt. és Greccioban ünnepelte meg először a Karácsonyt, úgy hogy a környeztet Betlehemmé varázsolta. Festői környezetben fekszenek ezek a helyek. Greccióban és Fonte Colomboban több alkalommal is megfordultam, de mindig szívesen térek ide vissza, amikor erre lehetőség nyílik. A következő néhány bejegyzés ezekről a szent helyekről szólnak.
Ezen az olasz nyelvű oldalon sok információ található a Rietti völgyi szent helyekről: http://www.santuarivallesanta.it/public/sito/index.php

2011. július 16., szombat

Speco di Narni

 A remeteséget azért kerestük fel, mert egy magyar ferences testvérünk néhány hónapra ide vonult vissza, hogy tapasztalatot szerezzen arról, hogy az olasz testvéreink hogyan élik meg szent Ferenc egyik ideálját, a remete életet. Nem volt könnyű megtalálnunk, ezt a tengerszint felett 560 méterre fekvő kolostort. Folyamatosan emelkedő és nagyon kanyargós úton haladtunk. Némi érdeklődés után megtaláltuk a helyes irányt. A táj egyre jobban kinyílt alattunk. Egyre lenyűgözőbb volt a kilátás. Hát még amikor megérkeztünk. Jó volt találkozni, itt a messzi távolban a régi ismerősünkkel, aki már jól ismerte a kolostort és a környéket, ahol elmondása szerint már sokat barangolt.
Tudomásunk szerint Szent Ferenc 1213-ban járhatott itt először, néhány társa kíséretében, miközben az imádságra alkalmas helyet keresett. Akkor a bencések tulajdonában volt egy kis kápolna, amely szent Szilveszter tiszteletére épült. Szent Ferencnek nagyon megtetszett a hely, ahová később is szívesen visszatért.
Két csoda kötődik a helyhez. Egyik a víz borrá változtatása.
"A víz is borrá változott Szent Ferenc  kezén, midőn egyszer a Speco di San Urbanó-i remeteségben súlyosan megbetegedett. A bor megízlelésére olyan gyorsan visszanyerte egészségét, hogy mindenki csodának hitte, aminthogy csakugyan az is volt. Ó, valóban szent ember, akinek a teremtmények is engedelmeskednek, s kinek szavára az elemek is átalakulnak." 1 Cel 61
A másik, amikor egy angyal jelent meg neki, és hegedűn egy csodálatos dalt játszott el, hogy felvidítsa a szomorkodó Ferencet. Mi is megtekintettük a kápolnát, amely ennek az emlékét őrzi. Előtte egy kiemelkedő kő tömb található. A hagyomány szerint ezen állott az angyal, miközben a hegedűn játszott.
A XV. században a rend megújulása idején, Sienai szent Bernardin is szívesen tartózkodott ebben a remeteségben. Több mint bizonyos, hogy az olasz testvérek ehhez a hagyományhoz akarnak visszanyúlni azzal, hogy egy rövidke szünet után újra indult itt a kolostori élet. A hirdetésük szerint, szívesen fogadnak visszavonulásra vágyó, kis létszámban vendégeket is.
Csodálatos volt körül járni a környéket. A legszebb kilátás azonban a kolostor előtt található négyszögű udvarról van, amelynek közepén egy kút található. Ezzel az élménnyel is gazdagabbak lettünk. A búcsúzások után tovább indultunk, habár még szívesen maradtunk volna.

2011. július 8., péntek

Monte Luco

Jelenleg a jelöltek (a rendbe jelentkezők) háza, régebb novíciát volt. Ez az erdő közepén-, a tengerszinttől 804 méter magasan található szentély, alkalmas hely az elvonulásra, elcsendesedésre. Már a keresztényég előtti időkben szent helynek tartották. Szent Ferencen kívül Páduai szent Antal, szent Bonaventúra és Szienai szent Bernardin is járt itt. Ma is mutogatják szent Ferenc barlangját. Az 1200-as évekből hét kis cella maradt fenn. Nagyon szép és gondozott kertje van a kolostornak. Többnyire a jelöltek dolgoznak itt, hogy a lelkiek és a szellemiek mellett a fizikai munkát is gyakorolják. Amikor itt jártunk a provinciának 7 jelöltje volt. Négy tagú közösség lakott itt, akik nagy szeretettel fogadtak és mutatták meg a környéket. Szívesen beszéltek a növendékekkel való munkájukról, a közösségi életről. Elmondták, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az imádságra. Naponta összesen három óra közösségi imájuk van, és egy óra személyes ima, elmélkedés. Érdekes volt, amit az egyik nevelő mondott, hogy a fiatalokat arra nevelik, hogy megtanulják a ferencesség nem az emberekkel való foglalkozás elsősorban, hanem Istennel levés.
A kolostor egy kisebb méretű plébániát is ellát, 64 személy tartozik ide.