2010. szeptember 29., szerda

Apszis

A megdicsőült Szent Ferenc ábrázolása alatt, a főoltár mögötti félkör alakú apszisban, Cesare Sermei (1623) az utolsó ítéletet festette meg. Az ízlésesen faragott kórust (stallumokat) Apollonio Petrocchi készítette 1471-ben. Az ablakok (vitrale) már sokkal későbbi időkből valók.

2010. szeptember 27., hétfő

"Dicsőült szent Ferenc"


A felhők felett, angyalok seregétől körülvéve tündököl a mennyben, megdicsőülve szent Ferenc. Tronon ül. Arany dalmatika (szerpapi ruha) van rajta, feje fölött az arany gloriola mind-mind azt jelzi, hogy dicsőségbe van öltözve. Kezében az Evangéliumos könyvet, és a keresztet tartja (jogar). Győzelmi jelvényként és annak eszközeiként szorítja, magához. Egyben ezek az „uralkodás” jelvényei is. A zenélő, éneklő angyalokat, harmonikusan helyezték el a képen. Egy részük ellentétes irányba, a nézőnek háttal van és így hajladozik. Bennünket is mennyei dicsőségbe hívnak.

2010. szeptember 23., csütörtök

Birtoklás

A kép másik alsó részén szintén egy másik angyalt látunk, aki bátorít három embert, hogy tegyenek valamit a közösség javára, de ők visszautasítják. Ily módon az angyal tanácsát elfogadó Ferenc ellentétpárjai. Nagyon érdekes, hogy ez a három alak a feudális társadalmi rend szociális kommentárját jelenti. Az angyalhoz legközelebb lévő alak egy nemes ember, karján egy sólyommal. A sólyom a sport vadászatot reprezentálja. A hatalom csak néhányak kezében van, de ő elutasítja, hogy mások is részesedjenek benne. A legtávolabb lévő alak a felemelkedő polgárságot, kereskedőket reprezentálja, aki egy pénzes zacskót szorít magához. A gazdaság csak néhányak kezében van, de ő elutasítja, hogy mások is részesedjenek benne. A középső alak, aki teljesen elfordítja arcát a képtől és a képből kifelé néz, egy könyvet szorít magához, jelzi, hogy a kultúra és műveltség csak néhányak kezében van. Ez az ember a klérus tagja. Ha jól megnézzük, látjuk, hogy tonzúrája van. Ez nagyon különös, mert úgy tűnik, hogy a művész a papságot kritizálja itt, noha a Pápa megrendelésére dolgozott. Mégis, minthogy ez az ábrázolás jóvá lett hagyva, mielőtt megfestették volna, mégpedig magától a megrendelő egyháztól, ez azt jelenti, hogy az egyház senkivel sem tett kivételt, senkit sem kímélt, még magát sem. Ennek tehát az a világos üzenete, hogy arra kaptunk meghívást, hogy éljünk olyan egyszerűen, ahogy lehet, nem számít kik is vagyunk. Arra kaptunk meghívást, hogy mindaz, amit birtoklunk, ne birtokoljon bennünket.

2010. szeptember 22., szerda

Istennek adott ajándék

A kép bal alsó sarkában azt látjuk, hogy egy angyal arra indítja a gazdag, fiatal Ferencet a Szegénység Úrnőre mutatva, hogy ruháját adja oda egy szegény embernek. Ezt a ruhát a bal felső részen egy másik angyal, mint egy jó cselekedetet viszi Isten kezéhez. Isten kitárt kezekkel fogadja a neki bemutatott ajándékokat. Amit a szegényeknek adunk, azt Istennek adjuk. Egy másik angyal egy házat tart nagy, bekerített zöldséges kerttel. Így ez itt együtt az ember három alapvető emberi szükségletét jelzi: az élelmet, a lakást és a ruházkodást. Arra szól a hivatásunk, hogy viseljük gondját azoknak, akiknek ezekre a szükségletekre jobban rászorulnak, mint mi.

2010. szeptember 20., hétfő

A Szegénység Úrnő


A harmadik allegória a Szegénység Úrnő. A középpontban áll a talán sokak által ismert kép: Szent Ferenc eljegyzése a Szegénység Úrnővel. Ferenc éppen a gyűrűt húzza fel a Szegénység Úrnő kezére, közöttük pedig ott áll Krisztus, mintegy megáldva a házasságot. Nagy sereg angyal veszi körül őket. Két tanú is van, szintén két erény, akik egész életükön át kísérni fogják a „házasulandókat”: Remény Úrnő, és Szeretet Úrnő. Remény Úrnő zöld színű ruhában van, és ő hozza/tartja a gyűrűt. Szeretet úrnő pedig rózsaszín ruhát viselve, egy szívet tart a kezében.
Az előtérben két kisebb alakot látunk, akik első ránézésre gyerekeknek tűnnek, de ha tüzetesebben megnézzük ruházatukat, látjuk, hogy ezek felnőtt emberek. Kicsiny termetük azt jelzi, hogy nagyon távol állnak attól, amit a képen láthatunk. Nagy szakadék van köztük, és a kép fő szereplői között. Ez a két ember, vörös és kék ruhában a kereskedők társadalmi rétegét jelenti meg, az akkoriban keletkezett pénzes réteget. Ferenc ennek a pénzes rétegnek volt a tagja. Megtérése után azonban Ferenc nagyon félt attól, hogy a pénz vezesse az embert, hogy jobban függjön magától, mint Istentől és felebarátjától. Egyik személy kövekkel dobálja a Szegénység Úrnőt. Mellette egy kutya csahol. A másik  tövises ágakkal csapkodva igyekszik elűzni a Szegénység Úrnőt. Mintha azt mondanák: „Nincs rád szükségünk. Nincs szükségünk arra, hogy mástól függjünk. Pénzünkkel elegek vagyunk magunknak.” De ha végiggondoljuk a Szentírás történeteit, azt látjuk, hogy Isten mindig irgalmas szívű, és mindent jó végre visz. Türelmünk és kitartásunk révén, – ezek a mi áldozataink, – a Szegénység Úrnő lábánál lévő tüskés bokrok csodálatosan kivirágoznak, és a Szegénység Úrnő fejét koronázó rózsabokorrá válnak.

2010. szeptember 17., péntek

Elűzés

A Tisztaság allegóriájának jobb oldalán három másik erényt találunk, a Hitet, a Reményt és Szeretetet, akiknek a kíséretében ott van a Bűnbánat is. A Bűnbánat háta nyitott, és ostorcsapások látszanak rajta. A kezében kardot, vagy valamilyen szúró eszközt tart. Ezek az erények űzik ki a gonosz lelkeket, akik ellenségei a tiszta életnek. Három van ide festve: Amor – Mors – Immunditia (Szerelem, Halál, Tisztátalanság). Érdekes, hogy a festő kapcsolatba hozza ezeket egymással. Jellemző, hogy míg az amor és az immunditia előtérben állnak, a mors a háttérben marad, de azért ott van. Most még más van az előtérben, de lehet sejteni, hová vezetnek ezek. Tisztátalanság jelképe: a disznó. Vö. Gerázai megszállott és a tékozló fiú. A legérdekesebb a tegezt és a mellkasán szívekből álló „láncot” zsineget viselő lélek. Ez a pogány mitológia szerelem istene Cupodo vagy Erosz. Ráadásul itt még vaknak is van ábrázolva, jelezve hogy nem ad, nem jelent tartós kötelezettséget a másik ember teljes egésze számára. Cupido isten a pillanatnyi kedv szerint él, amit éppen az adott pillanatban megkíván pszichológiai tetszése. Az igazi szeretet, a Szeret igazi Istene hűséges és a másikra figyelő.

2010. szeptember 11., szombat

Tisztaság és Erősség

A Tisztaság Úrnőnek két kísérő erény segít a Munditia és a Fortitudo: azaz a Tisztaság és a Erősség. A várfalon átnyújtva kezüket, segítséget nyújtanak az ifjú lovagnak. A Tisztaság erénye egy lándzsát nyújt át, amelynek a végén fehér zászló leng. Az erősség egy sisakot, vagy pajzsot ajánl. A képen nem sikerült jól kivennem és a leírásokban sem egyforma. Mindenképp a belső harcain fegyvereiről van szó. Itt a tisztaság latin neve: Munditia. A latin nyelvben több kifejezés is van a tisztaságra, amelyek különféle jelentéssel birnak, vagy legalábbis árnyalati különbségek vannak. Érdemes lenne megnézni a munditia, a puritas és a casatitas közötti különbségeket. Mundus: takaros, csinos, ékes, tiszta: főleg tárgyakról és beszédről mondják. Tehát a tisztaság megnyilvánul a külsőben és a rendezett környezetben, a tárgyakban stb. is. A két erény a lovagról azt mondja el, hogy a lovag kötelességtudó, és úri ember, valahogy így mondanánk ma.

2010. szeptember 5., vasárnap

A Tisztaság Úrnő


A Tisztaság Úrnő egy díszes toronyban ül, amit két angyal leng körül. Az egyik angyal az üdvösség koronáját (diadém), a másik győzelem pálmáját tartja kezében. A toronyra a festő rá is írta, hogy szent tisztaság. A bástyán a tisztaságnak és önátadásnak fehér zászlaja leng (gondoljunk a fehér zászló jelentésére háború, vagy harc idején). Lent két angyalt látunk, akik egy ifjút rituális fürdőben fürdetnek. Ez a lovaggá avatás szertartásának része volt. Fontos tudnunk, hogy a lovag nem egyszerűen katona volt. Hogy valaki katonáskodjon arra kötelezhette is a helyi földesúr, vagy ha zsoldos volt, akkor fizetésért harcolt. A lovagság azonban az uralkodó osztályba való felemelkedésnek az útja volt. A lovag olyan ember volt, aki egy bizonyos etikai kódex szerint élt, és aki megóvta és megvédte a társadalom elesettjeit. Ferenc legnagyobb álma az volt, hogy lovag legyen. Vö.: Az erények üdvözlése. Az erények dicséretében Szent Ferencnek a lelki életről alkotott felfogása tükröződik. A pusztai atyáknál a lelki élet harc az ördöggel, a kísértésekkel. Szent Ferencnél lovagi torna az Úrhölgyek jelenlétében. Egy kicsit több mint az erények megszemélyesítése. A középkorban úgy gondolták, hogy minden bűnnek meg van az ördöge, és minden erénynek az angyala. Szent Ferenc világa személyes világ. Nem személytelen küzdelem a személytelen hatalom ellen. Szent Ferenc megtérése után azt választotta, hogy a lovagi ideált átülteti a vándorló szerzetesi életformára. Ezért, – mivel Ferenc ezt az önzetlen szolgálatot választotta, – a festményen ott áll két angyal, hogy felöltöztesse Ferencet, – az aktuális lovag jelöltet –, és ennek a két angyalnak rózsaszín a ruhája. A rózsaszín a bölcsesség színe is, és ilyen színű ruhát nyújtanak Ferencnek is. „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.” – A külső fürdő egyben jelzi a belső tisztulást, tisztaságot is.