2010. december 1., szerda

Mise szent Ferenc sírjánál

Amikor először látogattunk Assisibe megadatott a kegyelem, hogy szent misét mutathattunk be szent Ferenc sírjánál.  Előtte való nap felhívtuk telefonon a konventuális testvéreket és megkértük, hogy programozzanak bennünket másnapra.
Megihletődve közeledtünk az oltárhoz, amely közvetlenül a sír előtt van. Amikor megérkeztünk még folyt az előttünk beprogramozott olasz nyelvű mise. Utána következtünk mi. A mi magyar nyelvű misénket rajtunk kívül senki nem értette. Csodálkozott is a minorita testvér. Nem emlékezett arra, hogy mostanában  miséztek volna magyarul itt a kriptába. Most megtörtént, és a hívek is ott voltak a szívünkben, akikért imádkozni tartozunk. A misében szent Ferenc regulájából is felolvastunk egy kis részt, hogy ő vezessen bennünket Krisztus felé. Mise után még elidőztünk egy keveset a sír körül. Körbe jártuk és felidéztük szent Ferenc első követőinek is az emlékét, akik itt körülötte nyugszanak.
Valószínűleg szent Ferenc az első olyan szent, akinek ismerjük barátait, akik közül négy a kriptájának sarkainál van eltemetve. Az egyik forrás Ferenc minden társát jellemzi egy-egy mondattal. Lehet, hogy magától Ferenctől származnak ezek a mondatok. Masseo: a jóképű és ékesszólásban járatos nemes, telve természetes jóérzéssel. Rufino: a félénk és imádságos nemes, Szt. Klára unokatestvére.
Leo: Ferenc gyóntatója és titkára, aki az udvarias Angeloval, aki szintén nemes lovag volt, ápolta Ferencet utolsó napjaiban.
Nagyon érdekes, hogy követői a barátai voltak megtérése előtt és után is.