2011. május 31., kedd

Szent Ferenc Bazilika Felszentelése

Vasárnap tartották meg Assisiben a szent Ferenc Bazilika felszentelésének az ünnepét. Megemlékeztek artról, hogy IV Ince pápa 1253-ban szentelte fel azt az impozáns templomot, amely szent Ferenc holttestét (ereklyéit) őrzi. A vasárnapi ünnepség díszvendége és fő celebránsa Attilio Nocra, pápai legátus volt. A sacro convento custosanak P. Giuseppe Piemontese-nek a köszöntője itt meghallgatható olaszul.
Ugyanakkor, itt web-kamerán keresztül, élőben látható a Bazilika altemploma, szent Ferenc sírjával.

2011. május 17., kedd

Szent Ferenc sorozat

Végigkísérve a szent Ferenc bazilika, felső templomában található 28 képből álló szent Ferenc sorozatot láthattuk, hogy - jóllehet - minden jelenet önálló, de az is nyilvánvaló, hogy a jelenetek tematikailag - funkcionálisan - ikonográfiailag összefüggnek egymással. A kapcsolatot nemcsak Ferenc ábrázolásának módja adja (ahogy ezt a felszínes szemlélődő állíthatná!), hanem leginkább  a szent Bonaventúra  által irt Legenda Maior szempontjai érvényesülnek. Lelkiségi, teológia szempontjaival ez a mű adja a kezünkbe az értelmezés kulcsát. Így nyilvánvaló, hogy nem elég a pusztán történeti,- művészettörténeti szempontok figyelembevétele. Csak a komplex elemzés tárja fel a láthatóvá fogalmazott üzenetet:
Halljátok meg, az Úrnak fiai, testvéreim, s fogadjátok fületekbe szavaimat. 
Nyissátok meg szívetek fülét,
és engedelmeskedjetek az Istenfia szavának.
Őrizzétek szívetekben parancsait,
és teljesítsétek tanácsait tökéletes hűségben. 
Dicsérjétek őt, hiszen jó,
dicsőítsétek meg tevékenységtekben.
Azért küldött benneteket a világba, hogy szóval és tettel
tanúságot tegyetek üzenetére, s mindenki tudtára adjátok,
hogy senki sem mindenható rajta kívül.
Szent Ferenc: Az egész rendhez írt levél

2011. május 14., szombat

Szent Ferenc feltámaszt egy asszonyt 27. kép

 
"Beneventum közelében a Marani-hegynél meghalt egy asszony, aki Szent Ferencet különösen tisztelte. Mikor éjszaka idején az egyháziak ravatalához igyekeztek, hogy zsoltárénekléssel mellette virrasszanak, az asszony hirtelen mindenki szeme láttára felemelkedett fekvőhelyéről, s a körülállók közül egy papot, keresztapját szólítva mondá: »Gyónni akarok atyám, halld bűnömet. Halálom után szörnyű börtön várt volna rám, mert a bűnt, amelyet fel fogok előtted tárni, sohasem gyóntam meg. Szent Ferenc kérésére azonban, akinek életemben tisztelője voltam, ismét visszatérhettem a testbe, hogy bűnöm fölfedése után örök életre érdemesüljek. Íme, majd meglátjátok, hogy miután ezt megtettem, az ígért nyugalomba térek.« Meggyónt tehát a remegő papnál és a feloldozás elnyerése után nyugodtan lefeküdt és az Úrban boldogan elszenderült."

Celano: a Csodákról, 40
Az előző kép üzenetét fokozza a freskó: A bal felső sarokban térdelve, imádkozó szent Ferenc az asszonyt nem a testi életbe segíti vissza. Sokkal többet tesz ennél: az Örök életbe való bejutást teszi neki lehetővé. A halott asszonynak vissza kell térnie a testi életbe (rokon motívum az 1. képpel), hogy gyónását elvégezhesse. A körülállóknak arról beszél, hogy meg nem gyónt bűne miatt halála után "szörnyű börtön" várta volna. (Az egyházatyáknál is olvashatunk arról, hogy a bűn az ember börtöne!) Szent Ferenc közbenjárására megmenekült az örök haláltól, az örök börtöntől.
Tanulságos még egyszer visszatérni a 16. képhez. Ferenc megjövendöli a celanói lovag halálát és a lovaghoz így szól:
Valld meg igaz bűnbánattal bűneidet!"
A lovag Ferenc felszólításának engedve életgyónását elvégezve készült föl a halálra. Az asszonyt és őt is Ferenc a "második Haláltól", az örök kárhozattól mentette meg.


Ferenc kiszabadít egy foglyot 28. kép

Szent Ferenc kiszabadít egy Péter nevű foglyot a börtönből 
"IX. Gergely pápasága idején bizonyos Alysiai Pétert eretnekségről vádoltak. Rómában elfogták és a pápa parancsára a tiburi püspök őrizetére volt bízva. Büntetés terhe alatt vette át a püspök, azért megbilincselve, sötét börtönbe záratta, nehogy megszökjön, s még kenyeret és vizet is csak mértékkel kapott. A szegény imádság és könnyek között folyamodott Szent Ferenchez könyörületért, amikor meghallotta, hogy küszöbön áll ünnepének vigiliája. Minekutána minden eretnek tévelytől őszintén megvált, szívének egész buzgalmával szegődött Krisztus leghívebb szolgájához, Ferenchez. Ennek érdemeiért meg is hallgatta őt az Úr. A Szent közelgő ünnepének éjjelén pitymallat körül könyörületesen leszállt zárkájába, és nevén szólítva meghagyta neki, hogy gyorsan keljen föl. Félelmében megriadva azt kérdezte tőle, hogy kicsoda, mire megtudta, hogy Szent Ferenc. Majd a szent férfiú jelenlétének erejével észrevette, hogy lábbilincsei leszakadtak, kinyíltak a zárak és útja is szabaddá lett. Az álmélkodástól menekülni sem tudott, hanem az ajtóban kiáltozva megijesztette az őröket, akik jelentették a püspöknek, hogy megszabadult bilincseitől. A püspök legott megértette a dolgot. Hamar a zárkához sietett, s az Isten erejének megnyilvánulását látva, áldotta az Urat. A bilincseket a pápának és a bíborosoknak is megmutatták, akik a történtek láttára csodálattal teltek el és magasztalták Istent."        Celano: A csodákról,40

Szent Ferenc közbenjárására tisztul meg Péter szíve minden eretnek gondolattól - az ima megvilágosítja "azokat, akik a halál árnyékában ültek" (Lk 1, 79). A rab ezután szinte "önmaga tépi szét bilincseit" s szabadul meg nemcsak a testi, hanem a lelki haláltól is! (motívumok egybefonódása!)
A halálból az életbe való átmenet megismétlődik abban, aki hisz Krisztusban (Jn 5, 24) és "visszatérve a halálból" (Jn 6, 13) "ezentúl már Istennek él Jézus Krisztusban" (Jn 6, 10) Jézus Krisztus halálával legyőzte a halált s azt mondta: Én vagyok az út, az igazság és az élet! (Jn 14, 6) "Mindaz, aki él és hisz benne, nem hal meg (Jn 11, 25). Ferenc, aki a San Damianoi hang után végképp Jézus nyomába szegődött, az Élet Jézusát, az Örömhírt, a boldog Alleluját hirdette a "világ minden teremtményének." (15. kép) Jézus Krisztus követe, "Isten csodálatos szolgája" volt, aki "az Úr felé vezető fényesség és békesség" útját egyengeti szívünkben. 

2011. május 4., szerda

Szent Ferenc gyógyít 26. kép

Szent Ferenc meggyógyít egy embert, aki őt tiszteli  


"Katalónia városában, Léridában élt egy János nevű jámbor férfi, aki tisztelte Szent Ferencet. Egyik este hátulról megtámadta egy ember, aki őt ellenségének nézte és kardcsapásokkal halálosan megsebesítette. Az első ütés ugyanis majdnem egész vállát karjával együtt letépte, a másik pedig a mellén olyan nagy sebet ütött, hogy a levegő, mely a seb nyílásából kitódult, hat összekötött gyertyát is eloltott volna. Az orvosok megállapítása szerint az ember menthetetlen volt. Ő azonban nagy bajában Szent Ferenc közbenjárását kérte. S lám az ablakon keresztül belépett valaki a kisebb testvérek ruhájában és így szólt hozzá: "Mivel bíztál bennem, nézd, íme azért megment az Úr." Akkor Ferenc - mert ő volt az - odalépett az ágyhoz, feloldotta a kötéseket a sebekről és megkente azokat, a beteg azt hitte, hogy balzsammal. Alig érezte, hogy a szent kezek, melyek az Üdvözítő sebei által gyógyító erejűek voltak, szelíden megérintik, teste máris meggyógyult."
Bonaventura, Szt. Ferenc halál utáni csodái I, 5

"Lerida városában egy János nevű ember, aki nagyon tisztelte Szent Ferencet, egy este olyan súlyosan megsebesült, hogy azt hitték a következő napot sem éli meg. Ekkor csodálatosan megjelent neki a Szent Atya, és megérintette sebeit szent kezével. Ugyanabban az órában teljesen meggyógyult, úgy hogy az egész környéken hangosan hirdette, hogy a kereszthordozó Ferencet mindenkinek tisztelnie kell. Hiszen csoda nélkül hogy történhetett volna az, hogy egy híres ember egyik pillanatban súlyosan megsebesül, de rögtön azután teljesen meggyógyul? Ki tudna hálátlan lenni Isten iránt, amikor erre visszagondol? Végül pedig ki tudna szívbéli odaadottság nélkül egy ilyen jó, elbűvölő és egyedülálló csodáról elmélkedni?"        Legenda Minor, VI,7
A festő két csoportba rendezte a kép szereplőit. Egyik felől a megsebesült ember hozzátartozói és az orvosa. Másik felől szent Ferenc és az angyalok. A rokonok és az orvos nem érzékelik az égiek jelenlétét. Az orvosok szerint János gyógyulása lehetetlen, sebei elfertőződtek. Az ajtóban álló orvos kézmozdulata is a tehetetlenséget fejezi ki. Szent Ferenc kezének érintése csodatévő erejű volt - a beteg visszatért az életbe. 
"Mivel bizalmad volt bennem, íme az Úr megszabadít téged" - szól hozzá Ferenc.

2011. május 3., kedd

IX. Gergely pápa álma 25. kép

"Mielőtt boldog emlékezetű IX. Gergely pápa, akiről a szent megmondta, hogy a pápai méltóságra fog emelkedni, a keresztnek ezt a viselőjét a szentek sorába iktatta volna, kételkedésnek bizonyos fullánkját hordozta szívében oldalsebét illetőleg. Egy éjszaka azonban - amint ezt maga a pápa könnyek között beszélte el - álmában  megjelent neki a boldog Ferenc, bizonyos szomorúsággal arcán, és kételkedésére cáfolatként fölemelte jobbját, megmutatta sebét ás edényt kért tőle, hogy abba az oldalából kicsorgó vért felfogja. Látomásában a pápa felajánlotta a kívánt edényt, amely látszólag csordultig megtelt vérrel... Ettől kezdve e szent csoda iránt oly áhítattal viseltetett és arra oly gondosan vigyázott, hogy még azt sem tűrte el szigorú feddés nélkül, ha valaki e fénylő jeleket gőgös vakmerőséggel leszólta." 
LM, Csodák, I,2

A festmény középpontjában a stigmatizált szent Ferenc áll, aki megfogja a pápa kezét, és megmutatja neki az oldalát. A tényt, hogy a jelenet álomban történik az is kifejezi, hogy a pápa körüli személyek mind alszanak. A szemközti falon: Ferenchez szól a San Damianói kereszt - Ferenc megbizonyosodik küldetéséről, megerősíti hitében az Úr szava. Itt a kételkedő pápa bizonyosodik meg arról, hogy Ferenc a San Damianóban kapott küldetést bevégezve Krisztus akaratát teljesítette. Ő volt Krisztus embere - s ezt Krisztus a sebhelyek adományozásával mindenki előtt szemmel láthatóvá is tette. Ha pedig Ferenc Krisztus küldötte, bízhatunk közbenjárásában.