2010. március 7., vasárnap

San Damiano fele

A szent Rufin katedrálistól, jó kis gyaloglás lefele a san Damiano, kis temploma. Azt hiszem, jó 25-30 percbe is bele telt, míg a templomhoz értünk. Gyakorlatilag ki kell jönni Assisiből az úgynevezett Porta Novan (új kapu) a falakon kívülre, és még onnan is jó ideig ereszkedünk. Akik ellenkező irányból jönnek, szuszogva tartanak a város fele. Az utat olajfa ligetek szegélyezik. Azt hiszem, ezekről be is gyűjtik a termést, a fák fiatalnak tűnnek. Elhaladunk szent Ferenc életnagyságú bronz szobra mellett és meg is érkeztünk a templom előtti térre.
A San Damiano egyszerűn népies római stílusban épült. A sok szükségessé vált átalakítás és restaurálás ellenére lényegében ugyanolyan maradt, amilyennek szent Ferenc ismerte. „Néhány nappal ezután történt, hogy Ferenc San Damiano templomának környékén sétálgatott. Egyszerre csak benső szózatot hallott, hogy menjen be a templomba és imádkozzék. Erre haladéktalanul belépett és a Keresztre feszített képe előtt buzgó imádságba merült. És íme, a feszület megszólalt, s jósággal és szelídséggel ezt mondta neki: "Ferenc, nem látod, hogy házam omladozik? Menj tehát és javítsd meg nekem!" Mire ő remegve és álmélkodva így felelt: "Nagyon szívesen megteszem, Uram." Azt hitte ugyanis, hogy a kijelentés San Damiano templomára vonatkozik, mely régisége miatt már csakugyan összedőléssel fenyegetett.” (Három társ legendája 13)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzéseket előbb elolvasom, ezért kis türelmet kérek a megjelenésig. Köszönettel.