Szembesűlés

Háromféle szembesülést jelenít meg  a kijárat felőli első ablakköz jobb oldali része.
Kain ....... elbujdosott az Úr színe elől.  Ter. 4,16 Amikor szembesült bűnével, nem mert szembenézni annak a következményével. Inkább elbújdosott.
József felfedte kilétét a testvérei előtt. József megkönnyebbítette testvérei szembesülését tettükkel, a testvérek pedig bocsánatotok kértek.
A testvérek látták imádkozni  Ferencet éjjel, amint karját kereszt módjára széttárta, miközben egész teste fölemelkedett a földről és fénylő felhőtől volt körülvéve. LM 4,10
Amikor a testvérek szembesültek szent Ferenc szentségével meglepődtek és felébredt bennük a vágy hogy hasonló módon kövessék Krisztust.

József felfedi kilétét

Az ezüst pohár megtalálása

Benjamin zsákjában megtalálták a poharat.  Erre megszaggatták ruhájukat. Mindnyájan újra felmálházták szamarukat és visszatértek a városba. ¹⁴Amikor Júda és testvérei József házához értek, ő még otthon volt. Leborultak előtte a földre. Ter 44,12

A freskó a fölötte levőhöz viszonyítva jó állapotban maradt meg.  A felső fele elmosódottabb, de a többi rész jól látható. Inkább a gesztusokat dolgozták ki. A testvérek közül mindenki előre tartja a kezét és térdel. Sajnos amikor fényképeztem a sietségtől a jobb oldali részből levágtam egy darabot. Így most nem tudom, hogy a képen József ott áll-e a testvérek előtt, de minden jel arra mutat. Sajnos sehol nem találtam más képet. Majd ha kiderül jelzek.

Multimédiás kiállítás nyílt Assisiben

Ferences médiatár címmel új, multimédiás kiállítás nyílt Assisiben, a Szent Ferenc-bazilikában.
Az alsó bazilikában található kiállítás három nagy, multimédiás termében öt interaktív stand; két, egyenként 3 m2-es képernyő, valamint három érintő- és egy háromdimenziós képernyő található. A médiatár több mint 1000 képet és 700 digitalizált történelmi dokumentumot tartalmaz. Megtekinthetőek továbbá a bazilikában található műalkotások, például a Giotto-freskók digitális reprodukciói is, valamint dokumentumfilmek Szent Ferenc életéről, illetve a ferencesek mai életéről.
Magyar Kurír (mk)

Kain megöli Ábelt

^"

"Kain közben így szólt testvéréhez, Ábelhez: "Menjünk a mezőre!" Amikor pedig a mezőn voltak, Kain rátámadt testvérére, Ábelre, és agyonütötte."  Ter 4,8

A kép nagyon megrongált állapotban van. Újra csak a saját felvételemre hagyatkozhatom. Az látszik, hogy ugyanolyan színvilág jellemzi, mint az alatta levő képet. A háttérben talán fák körvonalai láthatók. Egy nagyobb elég jól látható. Zöld mező és rajta virágok. Kivehető Ábel bal keze és lába, amint a  földön fekszik. Körülötte vörös folt van.
Kain épp távozóban van. Talán az egész lakja látszik, kivéve nyaktól felfele. Ugyanis többnyire a freskó felső fele és a jobb oldala rongálódott meg.

Küzdelem a rosszal

Negyedik ablakköz, bal oldal

Kainnal már a testvérrel való kapcsolatban is megjelent a rossza, a bűn.
Józsefnél és testvéreinél bizonyos kiút mutatkozott, mert Józsefet életben hagyták, ő pedig megbocsájtotta testvérei vétkét.
A sorozat alsó mozaikján szent Ferenc kiűzi Arezzóból az ördögöket. Jézus nevének erejével, ez teljes győzelem a gonosz felett.
A gonoszt nem fegyverrel űzték ki a városból, még csak nem is valamiféle békeszerződés értelmében hagyta el a várost, hanem Ferenc Istenszeretete hozta meg a békét. A kép oldalán az alázatosan imádkozó Ferenc térdel, míg a gonosz a kép szélén jobbra fent kereket old, így a béke "betérhet" a városba. Az "átkot", áldás váltotta fel.

Józsefet kútba dobják

 "Ruben még azt mondta nekik: "Ne ontsatok vért, dobjátok be a ciszternába, ott a pusztában, de kezeteket ne emeljétek rá." (Ezt mondta), mert ki akarta menteni kezükből és vissza akarta küldeni apjához. ²³Mihelyt József testvéreihez ért, azok levették József ujjas köntösét, ami rajta volt, ²⁴őt magát pedig megfogták és a ciszternába dobták. A ciszterna üres volt, víz nem volt benne."  Ter. 37,22-24

A bazilika bejáratától az első ablakköz freskói, vagy a szentélytől a negyedik, megrongálódott állapotban vannak. Nem is találtam más képet, arra kell hagyatkoznom amit magam készítettem nagy sietséggel. Az ablaktól balra legfelül Kaint és Ábelt ábrázolta valaha, most sima, szürke falfelület van. Alatta Józsefet a testvérei beledobják egy kiszáradt ciszternába. Itt is csak elmosódott színek látszanak többnyire. Maga a ciszterna, vagy kút jól kivehető. Érdekes módon ez is egy négyzet alakú idom, inkább dobozra hasonlít.

Bukás és felemelkedés

A három egymás alatti kép összefüggéseit keresve, a bukás és felemelkedés ellentéte jutott eszembe.
Legfelül Ádám és Éva bukásának következménye, hogy "arca verejtékével keresi kenyerét."
Alatta Ézsau megszégyenülése, aki egy tál lencséért eladta elsőszülöttségi jogát.
Az alsó sorban Pacifik testvér látomása az üres trónról, amely egy bukott angyalé volt, most pedig szent Ferenc a várományosa. "Az a szék egy bukott angyalé volt és most az alázatos Ferencet várja."
Az evangélium logikája fordított: az alázat vezet a felemelkedéshez. "Aki magát megalázza..."

Ézsau

"Ézsau hazaérkezett a vadászatból. ³¹Ő is ízletes ételt készített, bevitte apjának és azt mondta: "Ülj fel atyám, és egyél fiad vadászatából, hogy megáldjon a lelked." ³²Atyja, Izsák így szólt: "Ki vagy te?" "Elsőszülötted, Ézsau vagyok" - felelte. ³³Erre Izsák szerfölött megijedt és azt kérdezte: "Ki volt akkor az, aki elejtett egy vadat és behozta nekem? Én jóhiszeműen ettem belőle, mielőtt jöttél volna és megáldottam. Áldott is marad." Ter 27,31-33

Ugyanabban a dobozszerű szobában folytatódik Izsák és két fia története. A fölötte levő kép teljesen megrongálódott és hiányzik. A cím szerint Ádám és Éva szerepelt rajta, amint dolgoznak. Ez a kép sem teljesen ép. Különösen a jobboldali rész eléggé megrongálódott az idők folyamán. Mégis jól kivehető Rebeca és Jákób, amint épp elhagyják a helyiséget, miután csellel megszerezték Izsák áldását. Így egyértelmű, hogy az ablak bal oldalán található jelenet folytatásáról van szó, amit a színek formák és a szereplők is elárulnak.

Az áldás

Az áldás és kezek a visszaköszönő motívum a három, egymásfölé festett képnek:
az első emberpár kiűzése a paradicsomból, Izsák áldása, Regula jóváhagyása.
A legfelső képen a paradicsomból való kiűzésnél a kezek, a gesztusok kifele mutatnak. Az első emberpár elveszítette Isten áldását, így kifele tartanak, nincs kapcsolat.
Jákob áldásban szeretne részesülni, még ha csalással is. A keze összeér az apja kezével. Izsákot segítő kezek tartják, hogy elláthassa atyai szerepét.
A regula jóváhagyásánál a háttérben levő ferences testvérek kérően nyújtják a kezűket a pápa fele. A regulát egyik felőröl szent Ferenc tartja a kezében, hisz ő terjesztette elő. A másik részről a pápa adja át Ferencnek, jobbjával pedig megáldja őt és követőit. Szent Ferenc és rendje részsült Isten áldásában, valamint az egyház jóváhagyásában, betartva azokat a lépéseket, amelyeket az Egyház irt elő. Szent Ferenc a  felkínált, járható utat választotta, nem keresett kerülőket, kibúvókat. A regula, amely így kezdődik: "élni az evangéliumot" az összekötő kapocs az Egyházzal és Istennel. A ferencesek, a pápa, a bíborosok, az Egyház közösségét jelenítik meg: "ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük."

Jákob

Jákob apja előtt

"Jákob odalépett atyjához, Izsákhoz, az megtapogatta, és mondta: "A hang Jákob hangja, de a kar Ézsau karja." Ter 27,22
 A művész, feltehetően Giotto, egy dobozhoz hasonló szobába helyezi az eseményt. A helyiség elülső fala nyitott, így belátunk a szobába. Ezzel a megoldással sikerül elérni a jelenet tömörségét, amely eddig ismeretlen volt. Az esemény szereplői Jákób, aki megakaraja szerezni apjától  Izsáktól az elsőszülöttségi jogot. Anyja Rebeka segédkezik a csalásban. Ábrahám betegen, vakon az ágyban fekszik. Mögötte egy szolgáló segíti, hogy felüljön és közelebbről is megvizsgálhassa a fiát. Jákób, aki Ézsau ruháiba öltözött, a karjait és a nyakát szőrmével borította, hogy az apját félrevezesse, és elhitesse, hogy az elsőszülött áll előtte. Miközben az apja megfogja a kezét,Jákób  félénken és tartózkodóan közeledik, attól tartva, hogy lelepleződik.

Kiűzetés a paradicsomból

Jacoppo Torriti műve, amelyet 1290 körül festett.

Az Úristen eltávolította az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből lett. Amikor az embert elűzte, az Éden kertjéből keletre odaállította a kerubokat és a fenyegető tüzes kardot, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat.
Ter 3,24
A festmény hűen adja vissza a Biblia leírását. A háttérben látszanak a paradicsom kert fái. A kerub elzárja a visszavezető utat. Vörös ruhája a láng pallosra emlékeztet. A kezével tolja maga előtt Ádámot és Évát.  Az első emberpár sietve menekül. Mindegyik személy lendületben, mozgásban van. A kezek, lábak mozgása, a testtartás  kifejezőbb és kidolgozottabb, mint az arcvonások.

Az Istennel kötött szövetség

Összefüggésében nézve a három képet : eredeti bűn, Ábrahám és a három angyal, valamint a pápa álma, talán ebben fogalmazható meg,
az Istennel követett szövetség megromlása, és annak helyreállítása.
Az eredeti bűnnel az ember kizárta magát Isten barátságából, de Isten nyitva hagyta a visszatérés lehetőségét. Már a bűnbeesés pillanatában Megváltót ígért.  Ábrahámnál is maga Isten a kezdeményező, három angyal alakjában tért be hozzá. Ábrahám pedig vendégül fogadta, még ha nem is ülnek egy asztalhoz.
Szent Ferenc megtérése után arra hivatott, hogy megerősítse, megtámassza az Egyházat, ahol számára és a mi számunkra is elérhető az Istennel kötött szövetség. Vagy éppen megújítható, megerősíthető: szűkség szerint.

A három angyal

A három angyal meglátogatja Ábrahámot

Sajnos az Ó-szövetségi sorozatnak ez a képe nagyon megrongálódott állapotban van. Az angyalok közül is csak kettő látszik az egész jelenetből.
¹Az Úr megjelent neki Mamre terebintjénél, amikor a meleg napszakban sátra bejáratánál ült. ²Fölemelte szemét és íme, három férfi állt előtte. Mihelyt meglátta őket, sátra bejáratától eléjük sietett, földig meghajolt ³és így szólt: "Uram, ha kegyelmet találtam színed előtt, ne kerüld el szolgádat. Ter 18.1-2
Az eredeti bűn elkövetését ábrázoló kép alá került ez a jelenet. Az Ószövetségben az Istennel való közösség megszűnéseképpen Isten és ember nem ül egy asztalhoz: Ábrahám vendégül látja a titokzatos három vándort, de nem ül le velük enni.

Az eredeti bűn

Az eredeti bűn

Sajnos egyelőre egy gyengébb minőségű képet tudok feltenni. Egyrészt az eredeti eléggé megrongálódott állapotban van. Amikor Assisiben jártam lefényképeztem, de nem eléggé éles a kép, és az interneten sehol nem találtam meg. 

Mindezek ellenére jól kivehető Adám alakja, amint mezítelenségét fügefa levéllel takarja el. Középen látszik a jó és rossz tudásának fája, amire a kísértő, kígyó képében rátekeredett. Mellette Évának csak a lábai látszanak. 

Majd, ha találok jobb képet kicserélem.

Szent Bonaventúra az Isten megismerésének útjai művében írja:

Isten megismerésének fokai, útja „természetüknél fogva a lelkünkbe vannak ültetve. A bűntől eltorzultak ugyan, de a kegyelemben megújultak.”

„Ő azonban az igazi világosságtól a mulandó javakhoz fordult, és így önnön vétke által rokkant meg, az emberiség pedig az eredeti bűn következtében, amely kétszeresen fertőzte meg az emberi természetet: a lelket tudatlansággal, [ignorabat autem] a testet pedig rendetlen kívánsággal. Így most az ember vakon és rokkantan ül a sötétben, s képtelen addig meglátni a mennyei világosságot, míg a kegyelem és az igazság a rendetlen kívánságok ellen, a tudás és a bölcsesség a tudatlanság ellen segítségére nem siet.”

Isten az élet Ura

A bal oldali második fülke, egymás alatti három képét öszefűggésben nézve, azt mondhatjuk, hogy az életről, az áldozatról szólnak. Isten mindhárom jelenetben az élet Ura.
A Teremtő élettel ajándékozta meg Ádámot és Évát.
Miután Ábrahám bizonyította Isten iránti szeretetét és engedelmességét, élve kapta vissza Izsákot, mert lélekben már feláldozta őt.
Szent Ferenc új életet, hivatást kapott ajándékban az Úrtól, amikor szólt hozzá a San Damianoi keresztről. Jézus Krisztus a keresztről uralkodik, megfeszítve is az élet Ura.

- Ferenc, eredj és javítsd ki házamat, amely mint látod, szinte összedől már!

Ferenc, minthogy a templomban egyedül volt, a csodás hang hallatára meghökkent és szívében átérezve az isteni szózat erejét, elragadtatásba esett. Utóbb magához térve, a szózat teljesítéséhez lát: egészen neki adja magát a szentegyház javításának. "

Legenda M II.1

Izsák feláldozás

Izsák feláldozása Ter 22

A második fülkében Éva teremtése alatt Izsák feláldozásának jelenetét látjuk.
"Ábrahám kinyújtotta kezét, vette a kést, hogy feláldozza a fiát. De az Úr angyala rászólt az égből és azt mondta: "Ábrahám, Ábrahám!" "Itt vagyok" - felelte. Az folytatta: "Ne nyújtsd ki kezedet a fiú felé és ne árts neki. Most már tudom, hogy féled az Istent és egyetlen fiadat sem tagadtad meg tőlem." Ter 22,11-12
Nisszai Szt. Gergely Izsák feláldozásáról: „gyakran láttam a borzalmas esemény képét, és mindig sírtam, a művészet annyira szemem elé idézte a történetet.”
A kép tehát elindított egy folyamatot: a szemlélő szemtanú lett. A kép nem csak emlékeztet, hanem fokozza is annak hatását.

Sajnos a kép egy kissé megrongálódott állapotban van. Szerencsére a jobb oldali rész, ahol a tulajdonképpeni eseményt ábrázolta a festő épen maradt.

 Minden kész van az áldozathoz. Izsák az áldozati oltáron van. Ábrahám már lendíti is a kardot. A köpenyét is úgy festették, hogy még jobban kihangsúlyozza a lendületet. Az égből lángnyelvek közül kinyúl Isten keze, hogy megállítsa Ábrahámot.

Éva teremtése

Jacoppo Torriti: Éva teremtése

"Az ember nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá. Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. Az ember így szólt: "Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett." 

Ter 20-24

A második fülke bal oldalán  a legfelső festmény, Éva teremtése. A Teremtő itt is egy fehér körben ül. Áldó jobbját az első emberpár felé tartja. Baljában már ott van a törvény könyvének a tekercse. Az oldalbordánál Ádám és Éva összeér. A festmény szó szerint követi a bibliai leírást. Ádám és Éva mezítelensége, és a bűnbeesés előtt a szégyenérzet hiánya a bűntelen, eredeti állapotot jelzi. Erre utalnak a fehér liliomok is, amelyek a háttért díszítik, de hangsúlyozottan jelen vannak. Ott van a két fa is az élet fája, valamint a jó és rossz tudásának a fája. Még minden az őseredeti bűntelen állapotban van. A Teremtő arca, szeme jóindulat tükröz. Ádám még álomban van, Éva pedig Isten felé nyújtja a kezét. Mintha a lét örömét köszönné meg.

Jobb oldali sorozat

Az első fülke jobb oldali sorozatát összekötő kulcsszavai, talán: üzenet, álom, birtoklás.
Legfelül Ádám teremtése, alatta Noé bárkája, legalul Ferenc álma a fegyverekkel teli palotáról.
"Az Úristen megteremtette még a földből a mező minden állatát, s az ég minden madarát. Az emberhez vezette őket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik." Ter.19
Isten, amikor létrehívta az embert rábízta az egész világot. Nevet adhatott az állatoknak, ezzel az ember mintegy birtokba vette őket. A vízözönkor az ember által (Noé) mentette meg Isten az állatvilágot. Ferenc fegyverekről álmodik, amelyek a birtoklás eszközei. Azonban itt már nem fizikai eszközökről van szó, hanem lelkiekről, amelyeknek használatát Ferencnek egyre jobban meg kellett tanulnia.
Itt idézhetjük szent Bonaventúrát:

„Jelen állapotunkban ugyanis a dolgok összessége az a létra, amely az Istenhez fölvezet. A dolgok közt viszont az egyik nyom (vestigium), a másik kép (imago), némelyek testiek (corporalia), mások szellemiek (spiritualia), egyesek mulandók (temporalia ), mások állandóak (aeviterna), ismét egy részük kívülünk, más részük bennünk vannak. Ahhoz pedig, hogy a legszellemibb, örök és fölöttünk álló Ősokot szem1élhessük, a testi, a mulandó és a kívülünk levő nyomokon át kell haladnunk s így vezettetünk az Isten útján. Majd be kell lépnünk lelkünkbe, mely Isten örök (aeviterna) szellemi és bennünk rejlő képmása, és ezt jelenti belépni Isten igazságába. Végül föl kell emelkednünk az örökkévalóhoz, a végtelen szellemhez, magunk fölé, az Ősokra kell tekintenünk, és örvendeznünk az Isten ismeretében és Fölségének tiszteletében.”(Itiner I,2.)

Szent Ferenc eljutott Isten ismeretére, mert nem hagyta nyugodni az isteni üzenet, űzték  az "álmai" és Isten szeretetén kivel semmi mást nem akart birtokolni.

Noé bárkája

Noé megmenekül a bárkában az állatokkal együtt.

Ádám megteremtésének képe alatt Noé bárkáját festették meg, de meglehetősen megrongálódott állapotban van a festmény. Első látásra nem is igazán vehető ki, hogy mit ábrázol.
Jobban megnézve oda képzelhető a bárka alakja. Sehol nem találtam képet eredeti állapotról.

Isten az embert jónak, és Istenre képesnek (Capax Dei) teremtette, ez azonban az ember hibájából megromlott. A bajba jutott embernek azonban maga Isten siet segítségére. Isten kinyilatkoztatja Noénak, hogy miképpen menekülhet meg. Bonaventúra ezt írja:

„Aki tehát az Istenhez akar emelkedni, kerülje a természet eltorzítóját, a bűnt, s az említett természeti képességeket helyezze az újjáalakító kegyelem hatása alá az imádság által; a megtisztító igazság hatása alá a jó élettel, a megvilágosító tudás hatása alá az elmélkedésben, és a tökéletessé tevő bölcsesség hatása alá a szemlélődésben.” 

Mi minden rejlik Noé képében? A vízözön emléke sok mítoszban fennmaradt, de a bibliai leírás 3 dologban alapvetően különbözik a többitől.

1. Míg azok középpontjában a katasztrófa áll, ennek a középpontja maga az ítélő Isten.

2. Míg azok azt írják le, mi történt, ez: miért, és mi célból történt.

3. Míg azok a rettenetes eseményeket ecsetelik, Itt annál hangsúlyosabb Isten kiválasztó kegyelme és a jövő.

A kép nyilván Noé személye és cselekedete miatt lett ide festve.

Noé, az az ember, aki Istennel járt amikor a világ megérett a pusztulásra. Egész személye Istenre irányult, mint valami finom iránytű. De ami különösen izgalmas, hogy azt olvassuk, Noé kegyelmet talált az Úr előtt. Nem érdemei miatt. Nem tudjuk miért. A kiválasztottság titkát találjuk itt, amit nyilván Ferencre is alkalmazhatunk. Ismerős a Fiorettiből Leó testvér kérdése: „Miért éppen téged választott ki az Úr?” – (Ferenc válasza: „Mert nálam bűnösebbet nem talált.”) – De Leó kérdése azért jelzi, mennyire foglalkoztatta ez a kiválasztottság, annak oka a kortársakat is. Noé kiválasztottságának titka azonban Istenben van. Ami azonban sokkal fontosabb kegyelmet talált egész háza népe is. Ők az első kiválasztottak az „ecclesia”.

Isten csak annyit mondott: építs bárkát, megadta a méreteket, de minden mást Noénak kellett berendeznie. Gondoljunk csak Ferencre, aki Krisztus szava után először templomokat kezdett restaurálni, és utána jött rá, hivatása az egyház egészének felépítésére szolgál. 

A bárka az Egyház jelképe. A Szentlélek sugallata viszi előre az élet nyílt vizén. Ez most a hit évében különösen is időszerű. Noé a bizalom hőse és példaképe: „Noé meg is tett mindent, úgy járt el, ahogyan Isten megparancsolta neki.”

Ádám teremtése

Az első fülkében az ablaktól jobbra, legfelül Ádám teremtését látjuk. A freskó egy kissé megrongálódott állapotban van, de még mindig jól kivehetők a szereplők. Isten, egy kör közepén ül. A körnek nincs kezdete és vége, így Isten örökkévalóságára utal. Isten mögött egy fa látható. Az élő világ következő alkotása az ember. Isten az élet leheletét leheli Ádámba, aki kezét nyújtja Isten felé. Megjelenik tehát a konkrét földi ember, aki ugyan a porból van formálva, de mégis sokkal több annál, mert Isten lehelete van benne. Azzal, hogy Isten belé lehelte lelkét, lett valóban emberré. Ez az ember életének első jelenete. Isten világa és az ember világa Isten akaratából, az ő Lelke által összetartozik. Ádám a földre támaszkodik, a "körön" kívül van, de Isten fele nyújtja a kezét. Öntudatra ébredésének első mozzanata az Istennel való kapcsolat keresése.

Az első fülke

"Áldott légy Uram, és minden alkotásod." Naphimnusz
Lassan össze állt az első fülke mozaikja. A szent Ferenc Bazilika hajójának első ablakától balra legfelül a világ teremtése látható. Alatta Noé bárkája. Szent Ferenc életéből pedig az első jelenet: egy szegény ember leteríti ruháját az ifjú Ferenc lába elé. Az összefüggésen gondolkodva talán abban található meg, hogy mindhárom jelent egy új kezdetet jelenít meg.  A világ teremtésével Isten megosztotta teremtményeivel a lét örömét és kezdetét vette a világ folyása. Azzal, hogy Noé bárkát épít egy új világ kezdetének az első lépése. A bárka által menekült meg Noé és családja, és így lett részűk az új világban. Szent Ferenc az Istennek szenteltség első lépésénél van, még bármerre alakulhat az élete folyása. Ott áll egy új élet kapujában. Ahogyan Isten áldó keze kísérte Noé munkáját, úgy kísérte Ferenc bátortalan lépéseit is. Noé együtt működött Isten tervével és ez szent Ferencre is érvényes: hallgatott az Isteni ösztönzésre, hogy induljon el. Isten tekintete mintegy keretbe fogja az egész kompozíciót. A teremtés jeleneténél Jacoppo Torriti egy körbe helyezte el a Teremtőt, Gioto pedig a Minerva templom háromszögű homlokzatára egy rozettát festett - Isten szeme mindent lát.

A teremtés

Jacopo Torriti: a Világ Teremtése

Amióta a szent Ferenc felső bazilika festményeivel foglalkozom izgatott a kérdés, hogy az oldal falakon található 28 képből álló sorozat fölött milyen képek vannak. Amikor idén október 15-20 között Assisiben jártunk igyekeztem időt szakítani arra, hogy elmenjek oda és személyesen nézzem meg ezeket. Az első alkalommal csak egy nagyon gyors pillantásra volt idő, de már akkor láttam, hogy a fényviszonyok, a tömeg, valamint néhány kép állapota miatt nem lesz könnyű a beazonosítás. Amikor végre egyik délután alkalmam nyílt nagy lendülettel nekivágtam és fölmentem a bazilikába. Nagy tömeg volt benn és délután lévén eléggé félhomály kezdett lenni. Én pedig nekiláttam, hogy összeírjam és ha sikerül akár le is fényképezzem a képeket. Biztosan feltűnő lehettem mind a látogatóknak, mind az őröknek. Egyik látogató meg is kérdezte, hogy mit csinálok, majd pedig az őr szólt rám, amikor "titokban" néhány felvételt készítettem. Ezzel hála Istennek valamivel közelebb jutottam a célomhoz. Most megpróbálom itthon közelebbről megnézegetni és az interneten is még utána kutatni. Balról indulva a szentélytől a bejárat irányában az ablak melletti legfelső kép Jacopo Torriti festménye a világ teremtéséről. A teremtés csúcspontját jeleníti meg. A Teremtő jobbja áldást oszt, a bal kéz pedig nyitott tenyér, a teremtés mozzanata. A férfi és a nő, jobbról és balról két fény burokban van. A művész megfestette az eget, a vizet, a szárazföldet, állatokat, tengert, halakat. A vizek fölött galamb képében ott lebeg a Szentlélek. A Teremtő szokásos Krisztus arccal jelenik meg. Az örök Ige, aki egy az Atyával, ott van a teremtéskor. Az Ige, a teremtés ősmintája, mindent, Benne és Általa teremtett az Atya. Benne találja meg minden a célját és az összhangot.