2011. március 26., szombat

Szikla 14.kép

Szent Ferenc vizet fakaszt a sziklából 
 
"Más alkalommal Isten embere magányba akart vonulni, hogy ott szabadabban engedhesse át magát a szemlélődésnek. Gyönge lévén, egy szegény ember csacsiján ment, melynek gazdája mellette gyalog kepesztett a hegyi ösvényen. Azonban a hosszú és nehéz gyaloglás kifárasztotta, meg a szomjúság is úgy ellankasztotta, hogy kiáltozni kezdett a szent után:
- Meghalok a szomjúságtól, ha valaki egy pohár vízzel fel nem üdít!
Krisztus szolgája legott leszállt a csacsiról, térdre roskadt, s kezét az ég felé tárva nem szűnt meg imádkozni mindaddig, míg meghallgatást nem nyert. Imája végeztével így szólt az emberhez:
- Siess a sziklához és ott friss vizet találsz, amit Krisztus a sziklából most fakasztott számodra könyörületesen!
Mily csodálatos Isten fölsége, mely oly könnyen hajlik le szolgáihoz! A szomjas ember merített és ivott az imádság erejével kőből fakadt vízből. Pedig sem azelőtt nem volt ott forrás, sem utóbb nem találtak szorgalmas keresés után sem."  LM 7,12

Két nagy és meredek szikla fogja közre, az imádkozó testtartásban levő szent Ferencet. Giotto gyakran ábrázolja szent Ferencet imádkozva. Figyelemre méltó, hogy a szomját oltó, szegény ember szemei kidüllednek és a lába megfeszül, amely az eddigi erőfeszítést fejezi ki. A forrás nagyon bővizűen tör fel, mutatva az ima meghallgatását és Isten bőkezűségét. A képen látható két ferences, akik csodálkoznak elővételezik a szemlélő reakcióját. A jelenet óhatatlanul Mózest juttatja eszünkbe. Ő az előkép, aki vizet fakasztott a sziklából, hogy csillapítsa a népe szomját a vándorlás idején. Szent Ferenc az új Mózes, aki példájával és imájával elől jár, és csillapítja a Krisztus követők és keresők szomjúságát.
Sajnos az 1997-es földrengés megrongálta a képet, amely a bejárati falon található.

1 megjegyzés:

  1. Szent Ferenc valószínűleg,az Igét a szívében forgatva,azon elmélkedve,azt nagyon szeretve :emlékezhetett Mózes és az izraeliták esetére.
    Sajnos az a Mózes,akinél nem volt sem előtte,sem azóta hozzá hasonló szelíd ember az egész földkerekségen(az Írás szerint), elcsüggedésében,népe viselkedése miatti kiábrándultságában olyat szólt ,amiért Isten megbüntette. Büntetésből nem léphetett be az Igéret földjére......nagyon tanulságos ez az eset mindannyiunk számára... Ferenc viszont alázatosan nem magának tulajdonította a vízfakasztás tényét,hanem Krisztusnak... az Ő alázatossága is követendő példa a keresztényeknek

    VálaszTörlés

A megjegyzéseket előbb elolvasom, ezért kis türelmet kérek a megjelenésig. Köszönettel.