Nagyboldogasszony templom Assisi

Néhány alkalommal megfordultam már Assisiben, de csak most jártam először a püspökség szomszédságában található Nagyboldogasszony templomban. Most is csak azért tértünk be, mert a francia ferences provinciálisnak a kedvenc helyei  közé tartozott és az volt a programunk, hogy kis csoportokban vigyük el egymást azokra a helyekre, amelyek valami miatt  közelebb állnak hozzánk. Római alapokra épült templomról van szó, amelyet a XI-XII században építettek klasszikus gótikus stílusban.
Már szent Ferenc korában állott a templom. Ezért kedvelte a ferences atya, mert  olyan fizikai hely, amelyet szent Ferenc is látott, imádkozott benne.
A homlokzatát egy szerény rozetta díszíti. A rozetta alatt egy 1162-ből származó aláirást találtak: Johannes. Talán Gubbiói János lehetett az épitész. Ugyanaz, aki a szent Rufint épitette, amelyben szent Ferencet és szent Klárát keresztelték.
Belül három hajós. Egy csoport néni imádkozott bent, talán szentmisére készültek, mert jelenleg ez a plébániai templom.
Jó volt a csendes félhomályba oda képzelni szent Ferenc alakját, mintha időutazáson lettünk volna.
A falakat néhány XIV-XV századból származó freskó díszíti, de eléggé megrongálódott állapotban vannak.
Csak utólag olvastam, hogy szép kriptája is van a templomnak.
A templom előtti térhez, a püspökség épületéhez kapcsolódik az a történet szent Ferenc életéből, hogy visszaadott mindent atyjának és a püspök ráterítette a palástját, ezzel mintegy védelmébe véve. Ettől fogva szent Ferenc egyházi személynek számitott.