Amikor néhány évvel ezelőtt, részt vettem Assisiben egy nevelési kongresszuson, egyik hét végén az Alvernára is ellátogattunk. Akkor jegyeztem le az alábbi sorokat.
Nagyon szép nap volt. Esőben és hidegben érkeztünk, sőt helyenként hófoltok voltak. Annál melegebb volt a fogadtatás az ott elő testvérek részéről. Számomra új dolog is akadt bőven, minden téren. Körül hordoztak a kegyhelyen, és röviden bemutatták, majd a mise következett, amit a provinciális végzett. A stigmatizáció helyéhez vezető folyóson volt a bűnbánati liturgia, majd bementünk a templomba. Nyilván szent Ferenc stigmáiról szolt a prédikáció, meg arról hogy nekünk is Krisztus élé kell vinnünk a sebeket, azokat amelyeket mi okozunk es azokat is amelyeket nekünk okoznak. Az ebéd a kolostor ebédlőjében volt. Délután meglátogattuk az alvernai múzeumot. A kiállított műkincsek mellett őrzik a régi közös melegedő helyet, ahol a testvérek egy nagy tűzhely körül ülve, melegedtek a hideg időkben. Nagyon otthonosnak tűnt a hely. Délután 3-kor részt vettünk az Úr Jézus halálát és szent Ferenc stigmatizációját idéző körmeneten és litánián. Megható volt az ott uralkodó imádságos légkör. Estére feltöltődve, lelkileg és fizikailag kipihenve tértünk vissza Assisibe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzéseket előbb elolvasom, ezért kis türelmet kérek a megjelenésig. Köszönettel.