A Kripta

Amint a kereszt kápolnából belépünk a templomban a látogatási útvonal a templom alatt található kriptába vezet. Itt nyugszik szent Klára teste egy hatalmas ereklyetartóban. Szent Klára, 1253-ban hunyt el és annak ellenére, hogy a kripta 1260-ban elkészült a látogatók elől el volt zárva. 1850-ben találták meg, és tárták fel. Szép gótikus boltíves helyiség, csupa kő és márvány. Nagyon díszes, szép építmény. Mindig nagyon sok a látogató, folyamatosan hosszú sorok kígyóznak a ráccsal és üvegablakkal elzárt rész előtt, hogy megtekintsék szent Klára testét. Mielőtt odáig jutunk meg lehet nézni azt a kőkoporsót is, amiben talán szent Ferenc is nyugodott, mielőtt átvitték a tiszteletére épült bazilikába, majd utána szent Klára is, amíg üveg koporsóba nem került. Az arca  talán viasszal van bekenve. Az üveg ablak előtt nem lehet túl sokáig időzni, mert sodor magával a tömeg. Csupán egy alkalommal találtam itt kevesebb embert, mert kint hideg őszi szél fújt és esett az eső. Más alkalommal jó sokáig kellett várakozni arra, hogy csupán egy suhanó pillantást lehessen vetni szent Klára holttestére és egy rövidre szabott fohász után tovább is kellett lépni. Mondjuk, a sor méltóságteljesen kanyarog. nincs hangos beszéd. A látogatóknak jól szervezett, kijelölt útvonalat kell követniük, mert nem ugyanott kell visszamenni ahol bejöttünk a kriptába. Úgyhogy egy kör leírása után, ahogy a lépcsőkön feljövünk, újra a templomban találjuk magunkat és a látogatás a templommal folytatódhat.