Az udvar (San Damiano)

                                               A quadrum (négyszögű udvar) és a kerengő

A dormitórium végén, a fronton található az eredeti főbejárati ajtó, amit szent Klára idejében használtak. Ez ma már csak érdekesség. Itt jobbra kellett fordulnunk, a lépcsőkön lefele haladva a kolostor négyszögű udvarára jutottunk. Nagyon szép a quadrum, hangulatos a közepén álló kúttal (vízgyűjtő), gondozott pázsittal és virágokkal. A kolostor struktúrája nagyrészt ugyanez volt szent Ferenc és szent Klára idejében is, de végleges formáját a XV-XVIII század között nyerte el. Ezen a helyen, a kolostor kerengőjében, 1253. november 24-28 között zajlott le szent Klára szenté avatási eljárása (kanonizációja). A szenté avatási per elnöke Spoletoi Bartalan püspök volt. Ugyanakkor, amint a szenté avatási jegyzőkönyvből kiderül Leó, Angelus, és Márk testvér is segédkezett.

Szent Klára szenté avatása alkalmával jegyezték fel:

„Benedetta nővér, San Damiano … monostorának akkori apátnője, többi nővérével egyöntetűen mondották a fentebb említett tiszteletreméltó spoletói püspök úr és atya jelenlétében, hogy mindaz, ami életszentség tekintetében bármely, Szűz Mária után élt szent asszonyban valóban megtalálható, elmondható és tanúsítható, az szent emlékű Klára úrnőről, egykori apátnőjükről és szentséges Anyjukról is igaz. Mindez az ő egész életéből következik, amiért mindannyian készek megesküdni, nyilatkozni és tanúskodni. Mivel ők látták csodálatos megtérését, és abban az időben, mikor vele tartózkodtak a mondott monostorban, látták életének szentségét és az ő angyali szerzetesi életét, amiről emberi szavakkal soha sem tudnának teljes beszámolót nyújtani.”

Dormitorium

A szent Klára oratóriumából néhány lépcsőn fellépve egy nagy, közösségi terembe jutottunk. Itt aludtak a nővérek, itt halt meg szent Klára1253. augusztus 11-én, 27 évvel szent Ferenc halála után. A helyet kereszttel jelölték meg, és egy csokor fehér virág van itt mindig. A falon még egy szép, XIV századi nagy feszület látható. A helyiség a templom hajója fölött van, egyszerű kőfal, barna gerendák. Két ablaka a kolostor udvarára néz. Fűtés helyét nem láttam. Nem is volt. Itt zsúfolódtak össze a nővérek tűrve a téli hideget, és a nyári meleget. Ennél jobban szó szerint nem lehet venni a szegénységet. Itt tartózkodott a legtöbbet szent Klára, hisz legalább 27 évig volt beteg. 1252 Karácsonyán is betegen feküdt. A nővérek magára hagyták, elmentek az éjszakai imaórára. Ekkor Klárának különös kegyelemben volt része. Hallotta a testvérek énekét a szent Ferenc bazilikából, majd a misét is láthatta. Fizikailag ez lehetetlen, mert a város két végén áll a két templom. Közöttük pedig domb van. Mikor a nővérek visszajöttek ezt mondta nekik: ,,Áldott legyen az Úr Jézus Krisztus, aki, mialatt ti valamennyien magamra hagytatok, nem hagyott el. Mert íme, Krisztus kegyelméből végigélvezhettem az egész ünnepi istentiszteletet, mely ma éjjel Szent Ferenc templomában végbement.'' A vezetőnk tréfásan azt mondta, hogy ez volt a világtörténelem első egyenes adásban közvetített szentmiséje. Tény, hogy 1954-ben Klárát a televízió védőszentjévé nyilvánították.

Ebben a helyiségben hangzottak el utolsó szavai is, amelyet Celanói Tamás így jegyzett fel:

„A szentséges szűz ekkor magába fordulva halkan így kezdte biztatni lelkét:,,Indulj csak nyugodtan, mert jó úti társaságod lesz. Indulj hát - folytatta -, mert aki téged teremtett, meg is szentelt; szüntelenül úgy vigyázott rád, mint az anya vigyáz gyermekére, és soha sem szűnt meg gyöngéd szeretettel szeretni. Áldott légy, Uram - fűzte hozzá -, aki engem megteremtettél.'' (Szent Klára életrajza 46)

Szent Klára oratóriuma

A szent Klára kis kertjéből visszaérkezve, a lépcsőn felfele haladva, a beteg nővérek kápolnájába jutottunk. Szent Klára kedven imádkozó helye, de ugyanakkor betegsége miatt is gyakran tartózkodott itt. Mivel az oratórium közvetlenül a templom szentélye felett van nagyon ötletes módon egy lyukat fúrtak a padlóba, és innen lehetett követni a templomban folyó szentmisét. Nagyon szép az a kis fülke, pasztoforium, amelyben az Oltáriszentséget őrizték egy elefántcsont dobozban. Itt imádkozott szent Klára, amikor 1241-ben a szaracénok megtámadták a kolostort. Amikor az Úr Jézus oltalmába ajánlotta önmagát és a rábízott nővéreket hangot hallottak: „én megvédelek, mindig is megvédtelek.” Képen látható a monstrancia, amit szent Klára a kezében tartott, és a szaracénok nagy fényességet láttak, aminek hatására megtorpantak és elvonultak. Ennek emlékére Assisiben azóta is június 22 fogadalmi nap. 

A kis kápolnát a XIV századból származó festmények díszítik, amelyek korabeli jeleneteket elevenítenek meg. Például szent Klára és nővér társai imádkoznak a pasztofórium előtt, amelybe a kis Jézus képét festették meg. A diadalíven a négy evangélista képe látható, az oltár mögött középen a Szűzanya a kis Jézussal, kétfelől pedig szent Ferenc és szent Klára.

Az oltárral szembe állva jobb felől egy falba épített, fa szekrény látható. Gondolom itt tarthatták azt a néhány ereklyét, amiről Barsi Balázs atyánál olvastam, de mi csak fényképen láttuk. Ezek: egy csengő, amely a nővéreket zsolozsmára hívta, egy kis alabástrom monstrancia, doboz az oltáriszentség őrzésére, valamint szent Klára kézzel irt breviáriuma, amelyet ő és a nővérek használtak a zsolozsmánál. Egy hagyomány szerint, amely nem régibb a XVII századnál maga Leó testvér másolta ezt a breviáriumot, ami kevésbé tűnik valószínűnek. Ugyanis Leó testvérnek nagyon szép kézírása volt, ez inkább egy hivatalos másoló írásának tűnik. Azonban mit sem vesz el az ereklye értékéből, mert ezt valóban szent Klára és nővér társai használták.

Szent Klára kis kertje

Miután megcsodáltuk a nővérek kórusát visszajöttünk abba az előtérbe, ahová az első klarisszákat temették (sepolcreto) és innen egy szűk lépcsőn felfele indultunk. Fél úton, egy ajtón kiléptünk a szabadba, szent Klára kis kertjébe, ahol a hagyomány szerint rózsát és ibolyát ültetett. Szent Ferenc 1225 őszén itt költötte a Naphimnuszt. Úgy tudom, hogy a látogatók elől általában zárva van a kert. Nekünk szerencsénk volt, hogy a kolostor egyik lakója vezetett körbe így megtekinthettük. Ízlésesen kiképzett terasz tárult elénk, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik a Spoleto völgyére. Lent a fal mellett állott az a vesszőkből font kunyhó, ahová szent Ferenc néha meghúzódott. A helyet cserép tábla jelöli. Nagyon messze el lehet látni innen. Nem csoda, hogy a látvány megihlette szent Ferenc lelkét. A kolostor oldalán egy márványtáblára fel is vésték a Naphimnusz szövegét.

„Áldott légy, Uram, és minden alkotásod.

Legfőképpen Urunk – Bátyánk, a Nap,

Aki a nappalt adja és ránk deríti a Te világosságodat.

És szép ő és sugárzó nagy ragyogással ékes:

A Te képed, Fölséges.”

San Damiano – Kolostor

Sepolcreto, vagyis kistemető

A templom szentélyének jobb oldalán levő ajtón keresztül léptünk be abba a kis terembe, amit sepolcretonak, kistemetőnek hívnak. Ide temették a San Damianoban meghalt első nővéreket. Például Ágnest, aki szent Klára nővére volt, édesanyjukat Hortulánát, aki férje halála után szintén belépett a rendbe. Az ő testét később átvitték a Szent Klára bazilika egyik kápolnájába.

 

Kis Kórus (Il Coretto)

 

A kistemetőből egy szép gótikus ajtó visz a nővérek oratóriumába, ahol a zsolozsmát énekelték. A berendezés a XIII századból való: eléggé nyers, gyalulatlan stallum, pulpitus. Később a ferences szent helyeken több ilyent is láttunk. Nem stílusos bútorzat, de lelkiséget sugároz. Kihelyezték az első nővérek névsorát. Ötvenegy név van, úgy ahogy egy 1238. június 8-án keltezett közjegyzői dokumentumban található. Csupán a keresztnevek, mert a kolostorba lépéskor mindenki számár meghaltak, senki másnak nem léteznek csak Istennek.

Szent Klára a regulát (szabályzatot) forma vitaenek, életformának, megvalósítható lelki programnak nevezi.

„Miután a fölséges mennyei Atya kegyelmével méltóztatta megvilágosítani szívemet, hogy boldogságos Szent Ferenc atyánk megtérése után nem sokkal példájára és tanítására bűnbánatot tartsak, nővéreimmel együtt önként engedelmességet fogadtam neki. Látta pedig a boldogságos szent atya, hogy nem félünk semmilyen szegénységtől, munkától, megpróbáltatástól, ínségtől és a világ megvetésétől, sőt ezeket még nagyobb gyönyörűségnek tartjuk, részvéttől indíttatva a következő életmódot írta nekünk: Mivel a szent evangélium szerinti tökéletes élet választásával isteni sugallatra a magasságbeli, fölséges király, a mennyei Atya leányaivá és szolgálóivá lettetek és eljegyeztétek magatokat a Szentlélekkel, akarom, s ezennel a magam és testvéreim nevében ígérem is, hogy éppoly szeretettel fogok rólatok gondoskodni és éppoly odaadással törődök veletek, mint ővelük. „ (Klarissza regula VI fejezet)

A többnyire szent Klára életét megörökítő freskók a XV századból valók. Megfestették szent Klára arcát, ahogyan ima után ragyogott, más helyen a kis Jézussal a karjában ábrázolták.

Itt látható az a bemélyedés is, ahová szent Ferenc elrejtőzött., amikor az apja  kereste. Eléggé alacsony bemélyedés a falban, nem nagyobb 1,60-nál. Bizonyíték szent Ferenc alacsony termetére. Közülünk többen megpróbáltak beállni, de csak az alacsonyabbak fértek el benne.