Izsák feláldozás

Izsák feláldozása Ter 22

A második fülkében Éva teremtése alatt Izsák feláldozásának jelenetét látjuk.
"Ábrahám kinyújtotta kezét, vette a kést, hogy feláldozza a fiát. De az Úr angyala rászólt az égből és azt mondta: "Ábrahám, Ábrahám!" "Itt vagyok" - felelte. Az folytatta: "Ne nyújtsd ki kezedet a fiú felé és ne árts neki. Most már tudom, hogy féled az Istent és egyetlen fiadat sem tagadtad meg tőlem." Ter 22,11-12
Nisszai Szt. Gergely Izsák feláldozásáról: „gyakran láttam a borzalmas esemény képét, és mindig sírtam, a művészet annyira szemem elé idézte a történetet.”
A kép tehát elindított egy folyamatot: a szemlélő szemtanú lett. A kép nem csak emlékeztet, hanem fokozza is annak hatását.

Sajnos a kép egy kissé megrongálódott állapotban van. Szerencsére a jobb oldali rész, ahol a tulajdonképpeni eseményt ábrázolta a festő épen maradt.

 Minden kész van az áldozathoz. Izsák az áldozati oltáron van. Ábrahám már lendíti is a kardot. A köpenyét is úgy festették, hogy még jobban kihangsúlyozza a lendületet. Az égből lángnyelvek közül kinyúl Isten keze, hogy megállítsa Ábrahámot.

Éva teremtése

Jacoppo Torriti: Éva teremtése

"Az ember nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá. Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. Az ember így szólt: "Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett." 

Ter 20-24

A második fülke bal oldalán  a legfelső festmény, Éva teremtése. A Teremtő itt is egy fehér körben ül. Áldó jobbját az első emberpár felé tartja. Baljában már ott van a törvény könyvének a tekercse. Az oldalbordánál Ádám és Éva összeér. A festmény szó szerint követi a bibliai leírást. Ádám és Éva mezítelensége, és a bűnbeesés előtt a szégyenérzet hiánya a bűntelen, eredeti állapotot jelzi. Erre utalnak a fehér liliomok is, amelyek a háttért díszítik, de hangsúlyozottan jelen vannak. Ott van a két fa is az élet fája, valamint a jó és rossz tudásának a fája. Még minden az őseredeti bűntelen állapotban van. A Teremtő arca, szeme jóindulat tükröz. Ádám még álomban van, Éva pedig Isten felé nyújtja a kezét. Mintha a lét örömét köszönné meg.

Jobb oldali sorozat

Az első fülke jobb oldali sorozatát összekötő kulcsszavai, talán: üzenet, álom, birtoklás.
Legfelül Ádám teremtése, alatta Noé bárkája, legalul Ferenc álma a fegyverekkel teli palotáról.
"Az Úristen megteremtette még a földből a mező minden állatát, s az ég minden madarát. Az emberhez vezette őket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik." Ter.19
Isten, amikor létrehívta az embert rábízta az egész világot. Nevet adhatott az állatoknak, ezzel az ember mintegy birtokba vette őket. A vízözönkor az ember által (Noé) mentette meg Isten az állatvilágot. Ferenc fegyverekről álmodik, amelyek a birtoklás eszközei. Azonban itt már nem fizikai eszközökről van szó, hanem lelkiekről, amelyeknek használatát Ferencnek egyre jobban meg kellett tanulnia.
Itt idézhetjük szent Bonaventúrát:

„Jelen állapotunkban ugyanis a dolgok összessége az a létra, amely az Istenhez fölvezet. A dolgok közt viszont az egyik nyom (vestigium), a másik kép (imago), némelyek testiek (corporalia), mások szellemiek (spiritualia), egyesek mulandók (temporalia ), mások állandóak (aeviterna), ismét egy részük kívülünk, más részük bennünk vannak. Ahhoz pedig, hogy a legszellemibb, örök és fölöttünk álló Ősokot szem1élhessük, a testi, a mulandó és a kívülünk levő nyomokon át kell haladnunk s így vezettetünk az Isten útján. Majd be kell lépnünk lelkünkbe, mely Isten örök (aeviterna) szellemi és bennünk rejlő képmása, és ezt jelenti belépni Isten igazságába. Végül föl kell emelkednünk az örökkévalóhoz, a végtelen szellemhez, magunk fölé, az Ősokra kell tekintenünk, és örvendeznünk az Isten ismeretében és Fölségének tiszteletében.”(Itiner I,2.)

Szent Ferenc eljutott Isten ismeretére, mert nem hagyta nyugodni az isteni üzenet, űzték  az "álmai" és Isten szeretetén kivel semmi mást nem akart birtokolni.

Noé bárkája

Noé megmenekül a bárkában az állatokkal együtt.

Ádám megteremtésének képe alatt Noé bárkáját festették meg, de meglehetősen megrongálódott állapotban van a festmény. Első látásra nem is igazán vehető ki, hogy mit ábrázol.
Jobban megnézve oda képzelhető a bárka alakja. Sehol nem találtam képet eredeti állapotról.

Isten az embert jónak, és Istenre képesnek (Capax Dei) teremtette, ez azonban az ember hibájából megromlott. A bajba jutott embernek azonban maga Isten siet segítségére. Isten kinyilatkoztatja Noénak, hogy miképpen menekülhet meg. Bonaventúra ezt írja:

„Aki tehát az Istenhez akar emelkedni, kerülje a természet eltorzítóját, a bűnt, s az említett természeti képességeket helyezze az újjáalakító kegyelem hatása alá az imádság által; a megtisztító igazság hatása alá a jó élettel, a megvilágosító tudás hatása alá az elmélkedésben, és a tökéletessé tevő bölcsesség hatása alá a szemlélődésben.” 

Mi minden rejlik Noé képében? A vízözön emléke sok mítoszban fennmaradt, de a bibliai leírás 3 dologban alapvetően különbözik a többitől.

1. Míg azok középpontjában a katasztrófa áll, ennek a középpontja maga az ítélő Isten.

2. Míg azok azt írják le, mi történt, ez: miért, és mi célból történt.

3. Míg azok a rettenetes eseményeket ecsetelik, Itt annál hangsúlyosabb Isten kiválasztó kegyelme és a jövő.

A kép nyilván Noé személye és cselekedete miatt lett ide festve.

Noé, az az ember, aki Istennel járt amikor a világ megérett a pusztulásra. Egész személye Istenre irányult, mint valami finom iránytű. De ami különösen izgalmas, hogy azt olvassuk, Noé kegyelmet talált az Úr előtt. Nem érdemei miatt. Nem tudjuk miért. A kiválasztottság titkát találjuk itt, amit nyilván Ferencre is alkalmazhatunk. Ismerős a Fiorettiből Leó testvér kérdése: „Miért éppen téged választott ki az Úr?” – (Ferenc válasza: „Mert nálam bűnösebbet nem talált.”) – De Leó kérdése azért jelzi, mennyire foglalkoztatta ez a kiválasztottság, annak oka a kortársakat is. Noé kiválasztottságának titka azonban Istenben van. Ami azonban sokkal fontosabb kegyelmet talált egész háza népe is. Ők az első kiválasztottak az „ecclesia”.

Isten csak annyit mondott: építs bárkát, megadta a méreteket, de minden mást Noénak kellett berendeznie. Gondoljunk csak Ferencre, aki Krisztus szava után először templomokat kezdett restaurálni, és utána jött rá, hivatása az egyház egészének felépítésére szolgál. 

A bárka az Egyház jelképe. A Szentlélek sugallata viszi előre az élet nyílt vizén. Ez most a hit évében különösen is időszerű. Noé a bizalom hőse és példaképe: „Noé meg is tett mindent, úgy járt el, ahogyan Isten megparancsolta neki.”

Ádám teremtése

Az első fülkében az ablaktól jobbra, legfelül Ádám teremtését látjuk. A freskó egy kissé megrongálódott állapotban van, de még mindig jól kivehetők a szereplők. Isten, egy kör közepén ül. A körnek nincs kezdete és vége, így Isten örökkévalóságára utal. Isten mögött egy fa látható. Az élő világ következő alkotása az ember. Isten az élet leheletét leheli Ádámba, aki kezét nyújtja Isten felé. Megjelenik tehát a konkrét földi ember, aki ugyan a porból van formálva, de mégis sokkal több annál, mert Isten lehelete van benne. Azzal, hogy Isten belé lehelte lelkét, lett valóban emberré. Ez az ember életének első jelenete. Isten világa és az ember világa Isten akaratából, az ő Lelke által összetartozik. Ádám a földre támaszkodik, a "körön" kívül van, de Isten fele nyújtja a kezét. Öntudatra ébredésének első mozzanata az Istennel való kapcsolat keresése.