Ferenc miután mindenét visszaadta atyjának, boldogan és felszabadultan keresni kezdte saját életútját.
Ehhez az időszakhoz kapcsolódik, amit Celanoi Tamás így jegyzett fel:
"Végre egy bencés monostorhoz[1] érkezett. Úgy, ahogyan volt, egy szál hitvány ingben, több napon át kisegítő kuktaként teljesített szolgálatot a konyhán, és legalább levessel szerette volna csillapítani éhségét. Mivel azonban semmi részvétre nem talált, és még csak egy elnyűtt barátcsuhát sem tudott szerezni, nem annyira neheztelésből, mint inkább kényszerűségből megint útnak eredt. Így jutott el Gubbio városába, ahol egy régi barátja[2], végre egy szegényes tunikát kerített neki."
Természetesen a Gubbio városához kapcsolódó legismertebb történet a farkas megszelídítése.
Erről a Fioretti 21. fejezetében olvasunk. Ebből egy részlet:
"A farkas, mint a kezes bárány oly engedelmesen ment vele. Látva ezt a jelenlevô polgárok, fölöttébb elcsodálkoztak, és a történteknek nyomban híre futott az egész vidéken. Aki csak tehette, nagyok és kicsinyek, férfiak és nôk, öregek és fiatalok a városka terére tódultak, hogy láthassák a farkast Szent Ferenccel. És miután az egész nép összegyűlt ott, Szent Ferenc szólásra emelkedett, és prédikálni kezdett. Többek között arról beszélt, hogy bűneink miatt Isten idônként megengedi az ilyen förtelmes csapásokat. Azt fejtegette továbbá, hogy sokkal veszedelmesebb a pokol tüze, amely örökké emészti a kárhozottakat, mint a farkas dühe, amely csak a testet pusztíthatja el. Mennyivel inkább kell tehát félni a pokol torkától, ha egy ilyen hitvány kis állat acsarkodása ennyi embert képes félelemben és rettegésben tartani. -- Térjetek hát, szeretteim, Istenhez -- fejezte be prédikációját -, vezekeljetek méltóképpen bűneitekért, és Ô megszabadít benneteket most a farkas dühétôl, majdan pedig az örök kárhozattól."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzéseket előbb elolvasom, ezért kis türelmet kérek a megjelenésig. Köszönettel.